Dühös volt.
Már maga sem tudta miért, de dühös volt a feleségére, a szomszédjára, a munkaadójára, az emberekere, az emberiségre, dühös az egész univerzumra.
Ott állt a mozgólépcső előtt komor arccal, maga elé szegeződő, szigorú, engesztelhetetlen tekintettel. Az utasok köszönését nem viszonozta, a felmutatott bérletigazolványokat csak azért sem ellenőrízte.
Ma jól megmutatta mindenkinek, az egyszer biztos!
