Az ajtó kinyílt, és a három páva egymás után, szépen sorban, büszkén és délcegen, szinte a levegőben úszva belibbent az ügyvéd úr irodájába, mindössze laminált padló reccsent és visított fel fájdalmasan testsúlyuk alatt. Az ügyvéd úr gyomra önkéntelenül is görcsbe rándult: jól ismerte már látogatóit.
– Ki a megboldogult? – kérdezte előkelően a legidősebb páva. – Remélem, nem megint valami haszontalan, szegény ördög, mint a múltkor! – hangjában szemrehányás vibrált.
– Anyai nagybátyjának a Chilébe kivándorolt harmadunokatestvére halálozott el asszonyom. Hétmillió forintot hagyott Önökre – szólt alázatosan az ügyvéd, és szégyenében a padlót bámulta.
– Hétmillió! – ismételte hitetlenkedve. – Istenem, hétmillió? A kurva életbe is, mindössze hétmillió rohadt forint? Miből adjak enni a gyermekeimnek, mondja? – Hisztérikus zokogásban tört ki, patakokban folytak arcán a könnyek, majd az asztalra borult, s tehetetlenségében ökleivel dörömbölt rajta.
A két páva sápadtan, kétségbeesetten állt mögötte.
– Ahogyan a Szentírás is mondja, az utolsó időkben lesznek az emberek magukat szeretők és pénzimádók – fújtatott nagyot. – Ránk bezzeg soha senki sem gondol, mindenki csak magával törődik! Hagynak minket éhen pusztulni, mint valami kutyát! Rohadékok mind egytől-egyig, dögöljenek meg! – üvöltötte.
– Asszonyom, kérem, nyugodjon meg! – próbálta csillapítani az ügyvéd. Még jó erőben van Ön is és a lányai is. Biztosan találnak maguknak megfelelő állást, ha anyagi gondjaik támadnak.
– Dolgozni? – hördült fel. – Hogy dolgozzak, mint valami paraszt? Dolgozzanak csak azok! – mondta, már csak magától a gondolattól is undorodva. – Örökölni, kétségek között vergődve várni, hogy az ember nyakába szakadjon néhány millió forint egy távoli rokontól, amelyből aztán eléldegélhet egy ideig, nos ügyvéd úr, ez az élet. Még hogy dolgozni!
A két páva gúnyosan mosolygott mögötte.
Lassan felállt az asztaltól:
– Utalja át ezen a héten a hétmilliót. Ne késlekedjen úgy, mint a múltkor, maga szerencsétlen!
Megfordult, és a két páva kíséretében lassan, előkelően kivonult a szobából. Hamarosan már csak messziről hallatszott a keserves kórus szólama:
– Hétmillió... Istenem! Mindössze hétmillió kurva forint...
