Hazafelé tartottam a metrón.
A hátam mögül időnként fülsértő, vakkantásszerű kacaj csendült fel. Kutya vagy ember lehet – gondoltam magamban. Próbáltam a könyvemre figyelni, de nem sikerült: az artikulálatlan hang meg-megismétlődött. Kutya vagy ember? – kérdeztem magamtól, és hátrafordultam a hang irányába tekintve.
Nem kaptam választ.
